0
0
0
0
0
0
0
0
0

Oldalunkat támadás érte!
A helyreállításán dolgozunk!

Tényleg igaz a Medárd-napi jóslat?

Medárd napján, ha esik, 40 napig mindig esik – tartja a mondás, és a rigmus rendre igazolódik. Nem véletlenül.

Medárdhoz, az utolsó fagyosszenthez Európa-szerte időjárási megfigyelések fűződnek. Attól függően, hogy Medárdkor milyen az idő, szinte biztosan tudhatjuk, hogy esős, felhős hetek, vagy napos, aszályos hónap következik-e. A ma is érvényes jóslattal persze vidékenként más megfigyelések párosulnak. Ha Medárd napja meleg, napos idő, jó gyümölcstermés várható, ha esik, savanyú lesz a bor, viszont bő lesz a gabonatermés. A göcsejiek szerint, ha esik, a fű szépen kihajt, a szőlő bőven terem, de a bor gyönge lesz.

A néphagyomány természetesen nem állt meg a szimpla jóslatnál: ha a régiek kedvezőtlennek vélték a várható időt, megpróbálták befolyásolni. Ha Medárdkor nem esett, de szükség lett volna a csapadékra, Szeged környékén, Algyőn az öregasszonyok megfürdettek egy nagy kakast, hogy zápor kerekedjék. Máshol tiltották, hogy Medárd napján valaki tóban, folyóban fürödjön, mert a vízszellemek állítólag ezen a napon szedik áldozataikat.

Évszázados megfigyelés

Írásos bizonyítékunk van 1462-ből, hogy Medárd napját már akkor is számon tartották. Zalán Menyhért a németújvári (Güssing) ferencrendi kolostor 1462-ből származó, erdélyi eredetű kéziratos breviáriumának naptárából idézi, hogy ha e napon esik, a német parasztok szerint a következő negyven napon is esni fog.
Istvánffy Miklós deák száz évvel később (1565) még versbe is öntötte a népi megfigyelést:

Hogyha a fellegekből nem hullana olykor a zápor,
akkor a nap sugarán egyre csak égne a föld,
veszne a drága kalász a tüzes, vad nyári hevektől:
Így a paraszt esőt félve, remegve remél;
Várja Medárd napját: Megered majd fentrül az áldás
és a kiszikkadt rét újra virul, felüdül.
Dúsan a sárga kalászt hogy kapja kaszája elébe,
földművelő ajkán zendül esengve a dal.
Hozza ajándékát bőven, szentelve Medárdnak
mindvalahányszor e nap víg örömére derül.

Népi elméletek

Mivel a Medárd-napi jóslat rendszerint bejött, nem maradtak el az ok-okozati viszonyra vonatkozó magyarázatok sem. Az eleki németek és a pincehelyi magyarok úgy tartották, hogy ezen a napon kezdődött a bibliai özönvíz.
Mások Szent Medárdra fogták a bőséges csapadékot. Utólag költött mondai magyarázat szerint egy pajkos táncoló társaság nem hallgatott a szent püspök jámbor intelmeire. Ezért Medárd imádságára negyvennapos eső mosta el őket.

Ki volt Medárd?

Szent Medárdnak valójában semmi köze a névünnepéhez kapcsolódó, Európa-szerte ismert megfigyeléshez. A szentek ünnepeihez igazodó néphagyomány véletlenül kapcsolta az esőt Medárd nevéhez.
Medardus frank származású katolikus püspök volt, és a gabonaaratás, illetve a szüreti munka védőszentjeként kérték közbenjárását. Sőt olyan falu is akadt, ahol fogfájáskor fordultak hozzá.

Névjegy

Medárdius 456 körül született a pikárdiai Salencyben, és 530-ban avatták püspökké Veromandumban. A hunok és a vandálok pusztítása nyomán székhelyét áttette Noviomagusba (ma: Noyons), amelyet 532-ben egyesített a tornacumi (tournai) egyházmegyével. Azt tartják, hogy e két egyházmegye ötszáz éven át közös püspök irányítása alatt maradt.
A legendák szerint ő adta fel az apácafátylat Szt. Radegunda frank királynénak, és ő honosította meg a rózsaünnepélyeket. A rózsakoszorú (rosere) a környék legpéldásabb viselkedésű hajadonjának járt. Szent Medárd 545. június 8-án halt meg. (MTI)

Nos, valóban bejön?

Bár a Kárpát-medencében nehéz elképzelni, hogy 6 héten keresztül folyamatosan essen az eső, a megfigyelés alapvetően helyes, tapasztalati tények szerint ez az időjóslás a legbiztosabb Magyarországon.
Június elején kedvezőek a feltételek az eső kialakulásához, bár itt nem a tartós esőre, hanem inkább a gyorsan átvonuló záporokra, zivatarokra érdemes gondolni – olvashatjuk a Meteo21 meteorológiai honlap oldalán. – Ekkor kezdődik a nyári zivatarszezon csúcsidőszaka: a nap erősen felmelegíti a felszínközeli levegőt, amely hevesen emelkedni kezd. Felfelé haladva egyre inkább lehűl, a benne lévő vízpára kicsapódik, és felhőket alkot. A felhőcseppek növekedésével megjelennek az esőcseppek. A magasabb légrétegek azonban a téli félév után ilyenkor még nem melegedtek át kellőképpen. Emiatt lesz a levegő „labilis”, ami a felemelkedő levegő mozgását segíti elő.
Az évnek ebben az időszakában gyakrabban érik el a szárazföld belsejét – így a Kárpát-medencét is – a páradús óceáni légtömegek. Ennek hiányában a fenti folyamat nem okoz csapadékképződést, hiszen a száraz levegőben nem alakul ki esőfelhő.
Ez a folyamat egy meleg nyári délutánon, páradús levegőben 20-30 perc alatt megy végbe, azaz a kezdeti ártalmatlan gomolyfelhőből rövid idő alatt villámló zivatarfelhő alakulhat ki, amely persze legtöbbször – de nem mindig – záport is hoz magával.
Az év során a lehulló csapadék zöme egyébként ilyenkor, a késő tavaszi, kora nyári záporokkal hullik le.
Ezért aztán akár süt, akár esik, mindenképp van mitől tartanunk!


ImpresszumMédiaajánlatA Gazda súgójaÁSZFPartnereinkElérhetőségekagrarkereso.hu 2007-2016